Túranaplók: Téli Gyermekvasút 20 ... helyett 9 :) Avagy hogyan túrázzunk ónos eső után hóban, ködben, jégben, papírkutya üzemmódban.

Mi másra jók az újévi fogadalmak, minthogy megszegjük őket? Egyik tervem 2016-ra a minden hétre egy túra lett h újra a régi önmagam legyek, aki megy vagy 40 km-t, de ha túlélni kell, bevállal 70et. Mivel jelenleg a 70 a kilóimat tekintve is optimista becslés, ezért a szilveszteri túrasorozat után belőttem mára a Téli kisvasút 20-at. Hétfőn havazott, csütörtökön sütött a nap, én meg jól előneveztem h ma reggel biztosan a rajtban legyek.

Ehhez képest a buszról leszállva egy emelkedő, egy ónos eső és egy olyan csúszós út állt a rajthelyre vivő 1km-es út elején h egy kis jégbalettozás után inkább hősiesen visszafordultam, és tovább buszoztam a Normafához h ha én ma már be is papírkutyultam, hős Partymaci szép téli képei azért meglegyenek.

Jött is a réteses, medve is pózolt rendesen ... és jöttek sorban a túrázók menetlevéllel és térképpel a kezükben. Én pedig, mint a gyáva vert sereg, visszamentem a buszhoz és újra elindultam a rajtba. Ennyire béna mégsem lehetek h egy kis ónos eső elrettent, mégiscsak bakancs van rajtam nyúlcipő helyett.

Így aztán elindultam az eredetileg tervezett 20 km .... helyett a rövid távon, a 9-esen. Jó döntés volt. A Nemzetvédelmi Egyetemtől kivezető úton, egészen a Normafáig egészen jól lehetett haladni, igaz, az itinerben jelzett tévétoronyból semmit sem láttam, és arra is csak visszafelé jöttem rá h a jeges járda/latyakos út helyett van egy egész jól járható földút a kisvasút mellett... (hiába, mégiscsak ez a túra neve!).

Így aztán másodszorra is becéloztam a Normafát, és a főútról letérve, átvágva a turistaútra jött a WTF, a jelzett úton uis tükörjegesre fagyott az út. Miután még Jevgenyij Pljuscsenkót is lenyűgöztem egy új TriplaDuplaAxelBigBangPlaccs figura bemutatásával, inkább a havas hegyoldalban folytattam az utat.

Itt az első ellőrző pont után a szervező srác a zúzott kővel megszórt útra mutatott h itt menjünk tovább, amin akár már az 1 km/óra menetsebességet is lehetett tartani, de jelzés, az nem volt egy szál se. Becsületes teljtúrázóként visszasétáltam a Normafához, és megkerestem a kék körséta jelet. Egy túratárstól megtudtam h a pecsétőr ártal jelzett út is jó helyre vitt volna, de szabálykövetőbb, és persze viccesebb volt a jelzett út, és a sok kóválygás meghozta az eredményét, legalább átléptem a bűvös 10 km-es túrahatárt.

A Szent-Anna kápolnán túl már járható volt az út. Érezhetően kevesebben jártak erre, és az eső is elállt már, így egész jól lehetett haladni az Erzsébet kilátó felé. Egyre jobban belendültem, és élveztem a hóban taposást és a friss levegőt.

Az erdei happyness-nek az Erzsébet kilátó megközelítése vetett véget, jött uis régi ellenségem: az emelkedő. Egy lefelé jövő túratárs jelezte h hanyagoljam a lépcsőt, nagyon csúszik, én pedig hittem neki, és a betonúton mentem fel a kilátóhoz. Kilátás persze nem volt, de ellenőrzőpont, gyors Sportcsoki, némi fotózás és egy kis szünet.

A visszaút kék körút része csodaszép volt. Valahogy eltűnt a sok ember, és lazán, nyugisan sétáltam a csendes, ködös, havas erdőben. Itt már nagyon örültem h eljöttem, olyan ritka uis havat látni nálunk h meg kell becsülni minden egyes téli havas túranapot!

Aztán sajnos gyorsan jött már -ha harmadszor- a Normafa. Gyors pecsét, napközis tea, és megint elkeveredtem h hol is vagyok. Kellett némi térképes segédlet h rájöjjek, itt van a korcsolyapálya, amit kerülni kell majd. A visszaút innét már gyors volt, elállt az eső, és beállt némi olvadás is, rohamléptekkel haladtam a célba.

Majd feltűnt h a Gyermekvasút mellett megyek, de nem fotóztam egy fél vonatot se. Egy alkalmas helyen leraktam macit a hóba, hadd érezze ő is otthon magát végre, és megvártam h jöjjön a vonat. A tökéletes képek után máris jött a cél, és a meleg gratuláció h teljesítettem a fantasztikus 9 km-es távot!

Wooow .. a HavaZOO 13 után nem gondoltam volna h még kisebb teljesítménytúrát nyomok, de most már egy olyan kitűző büszke tulajdonosa vagyok,amin 8 km szerepel! Biztos a tavalyi nyomat, mert az itiner 9,4-et mutat. A telóm végül 12 km-t mondott, megtettem egy extra 1 km oda-vissza kevergést a Normafánál, és persze így is bőven a szintidő alatt voltam. Hatalmas teljesítmény!!!!!!!!!! De mindenképp örülök h elindultam, kell a mozgás, még ha a mai nap jeligéje a "Lassan járj, tovább csúszol" lett.

Túranaplók folytatás a jövő héten, remélhetőleg azért nem a Margitsziget 5-tel v a Béke-téri körséta 1-gyel :-D